A csecsemők és a kisgyermekek táplálásának természetes, élettani módja a szoptatás, és az anyatej az a tej, amely kifejezetten az embercsecsemőnek való.

Az Egészségügyi Világszervezet a csecsemők optimális növekedésének, fejlődésének és egészségének elérésére az egész világon azt javasolja az édesanyáknak, hogy az élet első 6 hónapjában kizárólag szoptassák csecsemőiket, majd pedig – magas tápértékű kiegészítő táplálékok bevezetése mellet – folytassák gyermekük szoptatását 2 éves korig vagy tovább.

Az igény szerinti szoptatás fogalma azt takarja, hogy a szoptatások ideje és időtar¬tama a kisbaba szükségleteihez igazodik, nem valamiféle külső meghatározottsághoz. Vagyis a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy öt perce vagy öt órája szopott-e utoljára, és addig maradhat mellen, amíg ő szeretné. A gyermek minden szopásigényét a mellen élheti ki.

Az igény szerinti szoptatás mellett megkerülhetetlen másik fogalom a kizárólagos szoptatásé. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap cumit, cumisüveget, más szopni valót a mellen kívül, nem adnak neki vizet, teát.

Megkülönböztetünk ún. korai és késői éhségjeleket. Az elnevezés persze félrevezető, inkább a szopásigény jelzéséről van szó, nem feltétlenül csak az éhségéről. Újszülöttkorban a korai éhségjelek közé tartozik a cuppogás, tátogás, nyelv nyújtogatása, ajkak nyalogatása, fej forgatása, a kéz szájhoz vitele, az ujjak és az öklöcske szopogatása (Mohrbacher, 2010). Ilyenkor már érdemes reagálni a kisbaba jelzéseire és mellre tenni őt. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy az újszülött visszaalszik, és így az anya elmulaszt egy fontos alkalmat a kis¬baba megszoptatására.

A szoptatás semmiképpen nem egyenlő az anyatejes táplálással! A szoptatás jóval több a kisbaba etetésénél, a megfelelő tápanyagokkal való ellátásánál. Tulajdonképpen sokkal inkább tekinthető egy babagondozási módszernek, ami leginkább az igény szerinti szoptatáson keresztül tud megvalósulni. Ha a szoptatást is a babával való kapcsolat egy formájának tekintjük, ami táplálkozás, ivás, de egyben megnyugtatás, „beszél¬getés”, elaltatás stb. is, akkor sokkal könnyebb elfogadni, és az élet részeként tekinteni rá.

A szoptatását sikerességét károsan befolyásolhatja a cumi, cumisüveg, bimbóvédő használata. Az ellenérvek lényege, hogy a cumi a szoptatás egyes funkcióit helyettesíti. A szoptatás akkor képes a maga teljességében kifejteni hatását, ha valamennyi rendeltetését hagyjuk érvényesülni. Sok édesanya gondolja, hogy a szoptatással való táplálás mellett nem ártalmas a játszócumi használata. Pedig az eltérő izommunka bizonyítottan képes megzavarni a babák helyes szopótechnikáját és lerövidíteni az anyamellről táplálás időszakát. A cumi rendellenes tartásban rögzíti a baba állkapcsát. Minél tovább a szájában van, annál károsabb ez a hatás. Továbbá rövidíti a mellen töltött időt, csökkenti a szoptatások számát, elősegíti a szoptatások közötti idő hosszabbodását. A korai cumihasználat negatív befolyással lehet a helyes légzési szokások kialakulására is. Lapos, befelé forduló vagy más okból problémás mellbimbó esetén növeli a cumizavar létrejöttének valószínűségét. Emellett figyelemre méltó szempont az is, hogy a cumi egy tárgy, amely fertőzéseket közvetíthet. Nem is olyan ritka, hogy szájpenész-fertőzést okoz. Az üvegből táplált babák hajlama nagyobb a fülkürt-elzáródásból adódó középfülgyulladásokra. Mindezeken kívül számos más káros hatásuk is ismert. Természetesen a felsoroltak nem mindenkinél és nem egyforma mértékben jelentkeznek. Összességében a nem várt következmények sokszínűsége és szétágazó területei mindenképpen elgondolkodtatóak. Az első hetekben kényelmesebbnek tűnhet a cumihasználat, de egy szoptatott újszülöttnek cumit és cumisüveget adni teljesen felesleges és egyben káros is lehet. A WHO ellenzi, hogy a kórházakban közvetlenül a szülés után cumit adjanak az anyatejes csecsemőknek, és több tanulmány is általános összefüggést mutatott ki a cumihasználat és a szoptatás korai abbahagyása között.

A szoptatás idején nincs szükség semmilyen ételféleség fogyasztásának korlátozására, legalábbis a szoptatás miatt nem, és egészséges anyából, egészséges babából kiindulva. Nem állnak rendelkezésre olyan tudományos adatok, amelyek igazolnák bármilyen étel fogyasztásának kártékony voltát.

A legtöbb gyógyszercsoportban tudunk találni olyan hatóanyagot, ami a szoptatás időszakában is biztonságosan, azaz a gyermek veszélyeztetése nélkül szedhető. A láz- és fájdalomcsillapítók, az antibiotikumok és az allergiaellenes készítmények többsége, de még sok krónikus betegségre szedett orvosság mellett is folytatható a szoptatás. A legtöbb diagnosztikai eljárás, vizsgálat vagy beavatkozás a szoptatás felfüggesztése nélkül elvégezhető. Nem kell szoptatási szünetet tartani röntgenvizsgálat, CT, MRI vagy helyi érzéstelenítésben végzett fogászati kezelések után, de még altatásban végzett műtétek után sem.